Ilyen volt a Fák nyomában séta

Július 27-én este a Tolnai kertben gyűltek össze az érdeklődők, hogy többet megtudjanak arról, hogy milyen a belvárosi fák élete. Mire érdemes figyelni a fa fajta kiválasztásánál egy városban, és hogy a városlakók mit tehetnek a fák egészségéért?

Fotó: Józsefvárosi Újság/Mile Máté

A sétát Zsolnai Balázs kertészmérnök tartotta, aki először arról mesélt, hogy hogyan lett belőle rovarász, majd kertész, aki már több, mint 20 éve növényekkel foglalkozik. Már gyerekkorában is érdekelték a növények, és a mai napig kitart a lelkesedése a zöldfelületek iránt. A FŐKERT-nél töltött idő alatt sok újdonságot sikerült kipróbálnia a város különböző pontjain: elindultak az első közösségi komposztálók, és elültették az első Miyawaki-erdőt a Tabánban, amiről itt olvashattok bővebben. Utóbbinak az a lényege, hogy egy viszonylag kis területen, nagyon sűrűn ültetnek el különböző fajta fákat, így próbálják meg lemásolni a természetes erdőt a városi környezetben. 40 négyzetméterre akár 120 fiatal fát és cserjét ültetnek, ami az állatok számára is jó búvóhely. Egy ilyen kis erdőben sokkal gyorsabban nőnek a fák és így hamarabb is válik önfenntartóvá, bár fontos, hogy talajcserére van szükség egy ilyen erdő telepítéséhez. Balázs elmondta, hogy milyen fontos, hogy az ilyen típusú újdonságokat folyamatosan vezessük be, és legyen ideje az embereknek hozzászokni, mint például a méhlegelők vagy a fa wellnesnek is hívott Stockholm faültetési rendszer esetében.

A városi komposztálás kapcsán megtudhattuk, hogy a szén-nitrogén arányra kell odafigyelni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok barna anyaghoz kevés zöld anyagot kell keverni, szakszerű szóval élve ‘kócosan’, azaz lazán összeforgatva. Akkor jó, ha korhadás zajlik le a komposztban, és nem rohadás. A lelkes komposztálók a Szent István parki komposztálóban már 6 hónap után lerostálták az első komposztot, a zsázsa teszt elvégzése után. Ez csak annyit tesz, hogy ha a komposztba elvetett zsázsa mag zölden kell ki, akkor már jó a komposzt, ha sárgán, akkor még nem érett meg teljesen.

A városi környezetben alkalmazható fák kapcsán Balázs a Díszkertészek Szakszerveztének éves kiadványát ajánlotta, amelyben összeszedték, hogy milyen fafajokat érdemes ültetni a városokba attól függően, hogy mennyire jól tűrik a városi környezetet, itt megtalálható a 2022-es lista. A Csarnok negyedben sétálva Balázs azt is elmondta, hogy melyik fa bírja jobban az egyre szárazabb klímát. A csapadék csökkenése miatt a kevésbé szárazságtűrő fajok eltűnnek a jövőben. Ilyenek például a nyírfák, az örökzöldek vagy a juharfáki. Sajnos az őshonos fáink is veszélyben vannak, várhatóan a bűkk is eltűník majd a hazai erődőkből. A jó hír az, hogy vannak a változó körülményekhez jól alkalmazkodó fajták is, mint például a csörgőfa és az eperfa.

Balázs a csapadék helyben tartása érdekében az esőkerteket hozta példának. Ennek az a lényege, hogy a mélyebben fekvő, megfelelő talajkeverékkel feltöltött ágyásban összegyűlik a hirtelen lehullott esővíz, ami 48 órán belül fokozatosan elszivárog. Így a csapadékvíz nem egyből a csatornarendszerbe zúdul, hanem fokozatosan szikkad el és az esőkert növényeit öntözi meg.

Fotó: Józsefváros Újság/Mile Máté

A fák gondozása kapcsán a fagondnokság bevezetésének ötletét dobta fel Balázs, amely azt jelenti, hogy civilek egy három napos képzésen vesznek részt, ahol faismereti, jogi és fápolási ismeretekre tesznek szert. A képzést követően pedig fákat fogadnak örökbe, és ők gondozzák azokat, nagyobb feladat esetén pedig jeleznek a faápolóknak. A fákra mi is tudunk vigyázni azzal, hogy nem engedjük, hogy a kutyák levizeljék a törzsüket, és nem láncolunk hozzájuk kerékpárt. Locsolással pedig segíthetünk is rajtuk, ebben az esetben arra kell figyelni, hogy az úgynevezett felszívó zónában locsoljuk őket, tehát egy idősebb, nagyobb fát ne locsoljuk a törzsénél, ez a fiatalabb csemetéknek segítség.

A Fák nyomában séta a zöld sétasorozat ötlet második állomása volt. Az ötletgazda, Mező Ágnes az ősz folyamán majd tart még egy sétát. A séták során szakértők előadásában megismerjük a zöldfelületek és az állatvilág kapcsolatát, és a klímaváltozás városi környezetre gyakorolt hatásait is.