top of page

A tökéletes komposzt nyomában a Tolnai kertben

Március 25-én, szombaton igazi tavaszi napsütésben nyitottuk meg az új szezont a Tolnai kertben. A kert újdonsült gazdája, Mark mesélt a talajelőkészítés fortélyairól, így megtudhattuk, hogy mi a tökéletes komposzt titka, miért titkos csodaszer a kávézacc és a kertben ültetett újdonságokat is körbejártuk. Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a következő eseményről, iratkozzatok fel a hírlevelünkre itt: http://rev8.hu/hirlevel/



Mark legkedvesebb témája a komposztálás, amit magától, több éves próbálkozáson keresztül tanult meg. A komposzttal kapcsolatban sok ellenérzés van az emberekben, így gyakran előfordul, hogy csak gyorsan bedobják a tárolóba, amit hoztak, és a lehető leggyorsabban elhagyják a tett helyszínét. A beszélgetés során kiderült, hogy miért is nem kell félni a komposzttól. Valójában minden természetes anyag komposztálható, csak van ami hosszabb és van ami rövidebb idő alatt bomlik le. A talajban lakó élőlények nagyon sokfélék és mindegyiknek az a feladata, hogy aprítsa a növényi hulladékokat. Ilyenek például a különböző baktériumok, giliszták és a mikroorganizmusok. Megeszik a növényi maradványokat majd megemésztik és távozik belőlük. Van amelyikük pedig azt eszi meg amit a másik már megemésztett egyszer, és így tovább. A rendszer tökéletesen működik, hiszen mindenkinek megvan benne a saját aprítani valója. A végén pedig előáll az az anyag, amiből a növények ismét tápanyagot nyerhetnek ahhoz, hogy növekedjenek. A komposzt belsejében lévő folyamatok tehát lejátszódnak a természetben maguktól is, és a komposztálás során ezeket próbáljuk felgyorsítani.


Milyen a jó komposzt?


A komposztnak két fontos alapanyaga van: a zöld hulladék és a barna anyagok. Zöld hulladéknak számít minden, a konyhában keletkező növényi hulladék, mint például a gyümölcsök és a zöldségek héja. Ezek olyan növényi részek, amelyek, sok nitrogént tartalmaznak. A barna anyagok a halott növényi részek illetve természetes anyagok, mint a száraz falevél, fűrészpor vagy kartonpapír, ezekben szén található meg.


A komposztáláshoz pedig nitrogénre és szénre van szükség, illetve levegőre és vízre, illetve a talajlakó élőlények szorgos munkájára, ami hőt termel. Jelenleg a komposzt belsejében 65 fok van, ami azt jelenti, hogy a termofil (hőkedvelő) baktériumok élnek csak túl, ez a hőfok a pasztörizálásának felel meg. Ebben a hőmérsékletben a gyomnövények magjai is elpusztulnak, így nem terítjük azokat szét a komposzt kiszórásakor. A levegőt a komposzt forgatásával biztosítjuk, a nedvességet pedig a tartalomtól függően kell pótolni a szárazabb időszakokban. A komposztálási folyamat végén a halom színe egész sötét barnává, földszerűvé válik, amely tele van tápanyagokkal, ami tökéletes a talaj javítására.


A komposztálásnak két alapszabálya van: az aprítás és a keverés. A megfelelő méretű anyag 6-8 centiméter, ami praktikusan azt jelenti, hogy a komposztba dobás előtt érdemes egy nagyobb almát vagy száraz ágat felvágni, hogy ezzel gyorsítsuk a komposztálás folyamatát. A keverés pedig a zöld és barna anyagok összekeverésére vonatkozik, az aranyszabály alapján kétszer annyi barna anyagot kell keverni a zöldhöz. A kávézacc például a komposztálás számára megfelelő nitrogén-szén arányt (1:20) tartalmaz. A kávézacc tehát szuper komposzt alapanyag, csak arra figyeljünk, hogy alaposan keverjük el a többi anyaggal.


Amellett, hogy mi kerülhet a komposztba az is fontos kérdés, hogy mit ne rakjunk bele? Városi környezetben az állati maradékokat és főtt ételt ne rakjunk a komposztba, bár egyébként ezek is komposztálható anyagok, de nem szeretnénk a komposztálóhoz vonzani a rágcsálókat.


Mégis hogy jön a komposztáláshoz a túrótöltelékes doboz?


Mark tapasztalatai alapján a legpraktikusabb otthon egy műanyag vödörben gyűjteni a komposztálható hulladékot, és heti egyszer elvinni azt a legközelebbi komposztálóba. Tehát, ha a vödrünkben zöld hulladékkal érkezünk a komposztálóhoz, akkor keverjük azt össze a komposztáló mellett található száraz falevéllel úgy, hogy kétszer annyi levél jusson a konyhai hulladékhoz. Rakjuk ezt bele a töltés alatt álló rekeszbe, és ha volt rajta ponyva, akkor takarjuk vissza.


A komposztálás mellett a mulcsolás is fontos része a talajjavításnak. A mulcsréteg alatt a szinten végbemegy a komposztálás. A mulcs lehet faapríték vagy szalma is, ami védi a talajt a kiszáradástól. A talajtakaró növények ültetése is elősegíti a talaj védelmét. Ilyen növény például a lóhere és a lucerna, amik feldolgozzák a talajban lévő tápanyagokat. Ezek a pillangósvirágúak családjába tartoznak, amik meg tudják kötni a légköri nitrogént. A talajtakaró növények megkötik a talajt, így a tápanyagok nem mosódnak ki a talajból. Ezen kívül pedig az árnyékolás miatt kevésbé szárad ki a felszín.


A kertészkedés a folyamatos kísérletezésről szól. Mark is arra bátorít mindenkit, hogy kísérletezzen, mert így tanulhatjuk meg, hogy melyik növény hol érzi igazán jól magát. Akkor se búslakodjunk, ha nem jött be elsőre amit elültettünk, mert legalább szerves anyagot adtunk a földnek, amennyiben ott hagyjuk lebomlani a növényt. Az egyik magaságyásban például a tavalyi mángold burjánzik, egy másikban pedig egy zsálya bokor terjeszkedett el. A Tolnai kertben is elkezdődött a kísérletezés: a naposabb helyre macskamenta, levendula és borsó került, utóbbi már ki is kelt a friss komposzt ágyon. Egy kedves szomszédtól kapott íriszek is a földben vannak már, hogy megnézzük, a kert melyik részét kedvelik. A bejárat melletti sarokban pedig épp egy zamatos turbolya ligettet találhattok. A turbolyát Franciaroszágban a petrezselyemhez hasonlóan használják a konyhában is. Azért persze óvatosan kell vele bánni, mert nagyon hasonlít a foltos bürökre ami pedig mérgező. A zamatos turbolyának a levele ánizs illatot áraszt ha megdörzsöljük.

A növények jelzőrendszerként is szolgálnak: például a pitypang megjelenése azt jelzi, hogy a talaj betömörödött. A pitypangnak a répához hasonló erős gyökere van, ami lehatol a földbe, így lazítja és a csapadék is könnyebben szívódik fel. A növények akkor érzik igazán jól magukat, ha egy négyzetméterre legalább 6 darabot ültetünk, de akár 16 növényt is elbír egy ekkora terület. Minél több fajta növényt ültetünk annál nagyobb a változatosság, azaz a biodiverzitás. Ez jó a beporzó rovaroknak, illetve a kert is sokkal ellenállóbb lesz.


A németországi Jenában csináltak ezzel kapcsolatban egy kísérletet is, aminek angol nyelvű honlapját itt találjátok: http://the-jena-experiment.de/index.php/main-experiment/


Sok-sok terv van arra, hogy hogyan legyen még jobb élettér a Tolnai kert. Sok új növényt ültetünk majd, és a frissen elkészült komposzttal javítjuk majd a talajt, új ágyásokat alakítunk ki a magaságyások mentén. A bejárat mellett olyan ágyásokat alakítunk ki, amelyek az utcára kifolyó csapadékot nem engedik megszökni a kertből. Nemcsak a növények, hanem az állatok is ébredeznek. A katicák és a cinegék mellett egy épp ivó méhecskét is találtunk az egyik ágyásban. A kora tavaszi időszakban fontos, hogy a méhek találjanak maguknak táplálékot, ezért kell rá odafigyelni, hogy ilyenkor is legyen virágzó növényünk.


Minden hónapban egy témát fogunk körbejárni a Tolnai kertben Mark segítségével, hamarosan jelentkezünk az áprilisi eseménnyel! Addig is várunk mindenkit a Tolnai kertbe, ahol Marktól bármikor lehet kérdezni, és ti is hozhatjátok a kertészkedős ötleteitek.


Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a következő eseményről, iratkozzatok fel a hírlevelünkre itt: http://rev8.hu/hirlevel/ és csatlakozzatok A Tolnai kert barátai Facebook-csoportba.

Comments


bottom of page