Helytörténet
Miért épp a Csarnok negyed?
A mai Józsefváros területén a 18. században még kertek, szántók és majorok helyezkedtek el. Pest városának falán kívül az első házak az egykori Hatvani és Kecskeméti kapuknál (mai Astoria és Kálvin tér környékén) épültek fel, azonban a kialakuló külvárosi rész magja nem itt, hanem a mai Horváth Mihály tér körül alakult ki a Pacsirtamezőnek nevezett dűlőben. Elsőként, 1729-ben, Kastberger József városi tanácsnok parcellázta fel a mai Horváth Mihály tér – Rigó utca – József utca – Őr utca által határolt részen elterülő szántóföldjét. Később Pest városának terjeszkedése, a lakosságszám emelkedése miatt fokozatosan felosztottak több, a falon kívül található szántót és majort is, így a 18–19. század folyamán a beépített külvárosi területrész is egyre növekedett. 1766-ban Pest város tanácsa a külvárost két részre osztotta, kerületünk az Alsó-Külváros része volt. 1777-ben Mária Terézia engedélyével a városrészt Szent Józsefről – az ebben az évben alapított plébánia védőszentjéről –, illetve József trónörökösről (későbbi II. József) Józsefvárosnak nevezték el. Az 1838-as árvíz a kerületben található vályogból készült földszintes épületek jelentős részét elpusztította. Ezután gyorsan megkezdődött az újjáépítés, betemették a Rákos árkot és rendezték a Rákóczi tér környékén elterülő téglavető és téglaégető területét is, de a mai József körúton kívül továbbra is zömében földszintes házak épültek. Az 1870-es években megkezdődött a Nagykörút kiépítése, majd 1897-ben a Csarnok negyed névadó épülete, a Rákóczi téri Vásárcsarnok is megnyitotta kapuit, és a 20. század első felére a negyed ma látható lakó-, illetve középületeinek (pl. Mechanikai és Órásipari Szakiskola – ma Óbudai Egyetem egyik kara, József Telefonközpont, Vasas Székház) jelentős része is felépült. Habár a 19. század második felétől ezen a területen is többemeletes bérházak sora készült el, még napjainkban is találkozhatunk egy-egy földszintes lakó- vagy üzemépülettel Józsefvárosban.
Az államszocializmus alatti lakótelep-építés kerületünket – Középső-Józsefváros átépítése kivételével – elkerülte, ebben az időben csupán a foghíjak beépítésére, illetve néhány intézmény (pl. Auróra utcai rendelő, Német utcai interurbán telefonközpont) felépítésére került sor.
A terület jellegéből adódóan a korai betelepülők elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak, a majorok zsellérei, birka- és juhtenyésztők, vincellérek, illetve a mai Rákóczi tér környékén található téglaégető munkásai éltek itt. A 18. században néhány legénnyel dolgozó kisipari műhelyek kezdték meg működésüket, majd a 19. század második felére az iparból és kereskedelemből élők száma megnőtt. A személyszállítás és fuvarozás területén dolgozók is jelentős számban éltek Józsefvárosban, e foglalkozások emlékét még ma is őrzik a kerület egyes utcanevei (Bérkocsis utca, Nagy Fuvaros utca, Kis Fuvaros utca). Ugyan már a 19. század második felében több olyan üzem volt a kerületben, amely 30 főnél több munkást foglalkoztatott, azonban Józsefváros iparára az egy-két segédet és inast foglalkoztató kisipari műhelyek voltak a jellemzőek. A rendszerváltás után kezdődő városrehabilitációs projektek hatására a lakosság részben kicserélődött, azonban a kerület hajdani kisipari jellegét őrzi néhány, még ma is működő műhely és mester.
A 18. században még főleg külföldről érkeztek ide betelepülők (ausztriai és délnémet bevándorlók, szlovákok, szerbek), a 19. századtól azonban zömében a vidéki lakosság beköltözése volt jellemző. Józsefváros így nemzetiségi és vallási hovatartozás szempontjából igen sokszínűvé vált, a magyarok mellett bajorok/németek, evangélikus szlovákok és ortodox szerbek is éltek itt, a mai Mátyás téren és környékén számos muzsikuscigány, illetve a Népszínház utca – Teleki tér tájékán pedig jelentős zsidó közösség települt le. Józsefváros – és egyben a Csarnok negyed – társadalmi, etnikai és kulturális sokszínűsége már a településrész kialakulásának pillanatától jelen van, napjaink kiemelt feladata, hogy ezeket a változatos hagyományokat egymás megismerésével is ápoljuk és megőrizzük.