A Csarnok negyed arcai
A Csarnok negyed sokszínű, ahogy a hozzá kötődő emberek is: a környék tele van számos látható és rejtett értékkel, amik mellett nap mint nap elhaladunk – legyen szó akár személyes, közösségi vagy építészeti megközelítésről.
A Csarnok negyed arcai projekt célja, hogy ezeket az értékeket, a személyes emlékeket és viszonyulásokat minél több helyi kötődésű ember és közösség szemszögéből bemutassa; sok-sok beszélgetésen, interjún és művészeti foglalkozáson keresztül.
2022 novemberében kezdtük el a Csarnok negyed feltérképezését. Felkerestünk helyi lakosokat, a negyed számos izgalmas karakterével csináltunk mélyinterjút, két köztéri szubjektív térképezést csináltunk a Rákóczi téren, ahol a járókelők megosztották a negyedhez kapcsolódó élményeiket, valamint művészeti foglalkozásokat tartottunk helyi közösségeknek, ahol a környékhez való viszonyukat vizsgáltuk közösen.
KONCEPCIÓ, SZERVEZŐK
Donáth Anna Róza, Thury György, Thury Lili
AZ INTERJÚKÉSZÍTÉSBEN ÉS A FOGLALKOZÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDÖTT
Bendó-Takács Eszter
FOTÓ KONCEPCIÓ
Erdei Kriszta
FOTÓ
Erdei Kriszta, Hecker Sára, Nunkovics Róbert
GRAFIKAI ARCULAT
Zsuffa Zsanna
KÖZTÉRI INSTALLÁCIÓ-KONCEPCIÓ
Donáth Anna Róza, Erdei Kriszta, Thury György, Thury Lili
INSTALLÁCIÓ KONCEPCIÓ
Thury Lili
HELYTÖRTÉNETI SZÖVEG
Rácz Judit (Józsefvárosi Múzeum)
Miért épp a Csarnok negyed?
A mai Józsefváros területén a 18. században még kertek, szántók és majorok helyezkedtek el. Pest városának falán kívül az első házak az egykori Hatvani és Kecskeméti kapuknál (mai Astoria és Kálvin tér környékén) épültek fel, azonban a kialakuló külvárosi rész magja nem itt, hanem a mai Horváth Mihály tér körül alakult ki a Pacsirtamezőnek nevezett dűlőben. Elsőként, 1729-ben, Kastberger József városi tanácsnok parcellázta fel a mai Horváth Mihály tér – Rigó utca – József utca – Őr utca által határolt részen elterülő szántóföldjét.
Neked mit jelent a Csarnok negyed?
Ezt is kérdeztük 15 interjúalanyunktól, akik így vagy úgy kötődnek a Csarnok negyedhez. Van, akinek munkahely, másnak a gyerekkor tere, és sokaknak otthonuk. Íme, a Csarnok negyed arcai:
Andrea
Andrea a Rákóczi téri vásárcsarnok egyik zöldség-gyümölcs kereskedője. Nem csak a szülei, hanem már a Görögországból emigrált nagypapája is árus volt a csarnokban 1937-től, így igazi kereskedő dinasztiáról beszélhetünk az esetükben! Andrea jelenleg testvérével, Anikóval, valamint Pisti kollégájukkal viszi a családi vállalkozást.
Bea és László
Bea több mint 50 éve lakik a Csarnok negyedben, sőt ugyanabban a Bérkocsis utcai házban. Először a földszinten lakott a családjával, majd felköltöztek egy emeleti lakásba. László a kétezres évek elején költözött be ebbe a lakásba feleségéhez, előtte Pécstől egészen Koreáig mindenfelé élt a világban. Szeretnek a negyedben élni, itt érzik magukat otthon, többek között például azért, mert 15 percen belül minden, számukra fontos helyet el tudnak érni.
Bea
Bea művészettörténész, kurátor. 2014 óta lakik a negyedben, 2017 óta pedig a Víg utcai ISBN művészeti könyvesbolt- és kortárs galéria alapítója és vezetője. Az ISBN helyén régen egy hosszú évek óta elhagyatott pincehelyiség volt, Bea varázsolt bele új életet. Van a kerülethez egyfajta szentimentális kötődése. Büszke arra, hogy itt van a vállalkozása, és szeret itt élni, élvezi a negyed „kisvárosiasságát”. Fontosnak tartja, hogy megmaradjon az egyensúly a régi és az új értékek, akár a kézműves pékség és a csarnoki lángos, a kifőzdék és az extrémebb éttermek között.
Blanka
Blanka Szombathelyen született, majd több belföldi és külföldi kitérő után érkezett meg Csarnok negyedi lakásába, ami szerelem volt első látásra. Itt lakik kislányával, akivel az egyik kedvenc programja, amikor reggel együtt bringáznak vagy kéz a kézben sétálnak a suliba, és nagyokat beszélgetnek. A negyedben sok kedvenc helye van: a csarnok, a Csiga kávézó, a Verkstaden ruhaüzlet, régen a Kék Ló kocsma, és a saját erkélye. Egyik szívügye a Rákóczi téri csarnok felvirágoztatása, 2015-ben egy külön Facebook oldalt is létrehozott erre a célra. Azóta is ezt tartja az egyik legfontosabb ügynek a környéken, amiben több interjúalanyunk is kifejezte az egyetértését.
Bence
Bence Mogyoródon él, közel 10 éve dolgozik a vendéglátásban, a Rákóczi étterem felszolgálójaként 2021 augusztusa óta ismerhetik a Csarnok negyedi lakosok és a vendégek. Szereti az étterem pörgését, hogy mindig van helyben valami történés. Az elmúlt bő egy év során az étterem több helyi törzsvendégével is baráti viszonyt alakított ki, akikkel időnként horgászni is el szokott járni. Bence nem csak barátokat, hanem szerelmet is talált a Rákóczi étteremnek köszönhetően, hiszen a párját is itt ismerte meg.
Eszter
Eszter színház- és társadalomtörténettel foglalkozik. Kolozsváron nőtt fel, de több mint 4 éve a Bérkocsis utcában él. A háza izgalmas történetét már odaköltözése előtt elkezdte kutatni. Nagyon kötődik a környékhez, rendszeresen vásárol a Rákóczi téri csarnokban, és szombatonként a barátaival a piacon lángosozik. Szereti a negyed kulturális sokféleségét és közvetlenségét. Általában biciklivel közlekedik, és szenvedélyesen dokumentálja a kerület hétköznapi pillanatait analóg fényképezőgépével.
Ágnes
Ágnesnek tanár végzettsége van, először Kőbányán tanított, majd az Eötvös Gimnáziumban, innen is ment aztán nyugdíjba. A nyugdíjaztatása után nagyon hiányzott neki a közösségi élet, így került kapcsolatba az akkor alakuló Nagycsaládosok Józsefvárosi Egyesülettel, aminek azóta, 1989 óta, elnökségi tagja és aktív önkéntese. Az egyesület célkitűzései a család és az anyaság tisztelete, megbecsülése, közösségépítés, önsegítés és érdekvédelem. A Tisztviselőtelepen nőtt fel, és ott is élt 45 éves koráig, jelenleg pedig Józsefváros egy másik részén, a Csarnok negyedben él.
Jutka
Jutka a XIII. kerületben született, és Angyalföld és Újlipótváros találkozásánál élt 20 éves koráig. Első kapcsolódása a Csarnok negyedhez az öccsével közös gyerekkori mozizásaihoz kötődik, ugyanis sokat jártak az egykor itt működő Csokonai- és Nap moziba. Férje, a korábban már bemutatott tősgyökeres VIII. kerületi Molnár Gyuri megismerése révén került még közelebb a környékhez, ahol később összeköltöztek és családot is alapítottak. Jutka családi kapcsolódásain túl több szálon kötődik a kerülethez: a ‘90-es évektől kezdve 23 évig dolgozott a Józsefvárosi Gyámhivatalban. 9 évvel ezelőtti nyugdíjba vonulása óta aktív civil szerepet vállalt több szervezetben, köztük a C8-ban is, ahol 2018 és 2021 között a helyi ügyek jobbá tételéért dolgozott. Legújabban az „Akadályok nélkül” csoportban dolgozik annak érdekében, hogy Józsefváros közterei, középületei és lakóházai mindenki számára akadálymentesen elérhetőek legyenek.
.jpg)
Norbi
Norbi Héhalomban nőtt fel, jelenleg Máltán él. Előtte sokáig a Csarnok negyedben lakott, sőt, egy idő után csak a VIII. kerületben volt hajlandó lakást bérelni, olyan erős kötődés alakult ki benne a környék iránt. Józsefvárosban gyakran bontanak le vagy építenek újra épületeket, ilyenkor sokszor válnak láthatóvá a csupasz tűzfalak. Norbi ezeket a tűzfalakat ábrázolja nagyméretű, részletgazdag festményein, amivel többek között a városrészben végbemenő folyamatos változásokra kívánja felhívni a figyelmet. Örülne annak, ha a Csarnok negyedben különböző kulturális műhelyek összeállnának, amelyek valódi közösségként működhetnének. Egyik kedvenc helye a Rákóczi étterem, ahová bármikor szívesen betér egy sörre vagy rántott húsra.
Ágnes
Ágnes Németországban született, miután szülei 1956-ban elmenekültek az országból. Gyerekkorától kezdve, amikor csak tehette, sokat látogatott Magyarországra, ahol végül 2015-ben a Csarnok negyedben lelt másik otthonára. Nagyon fontos számára a civil felelősségtudat, hisz abban, hogy összefogással és a közösség erejével jobbá tehetjük a saját környezetünket. Ennek megfelelően aktív lakója a kerületnek: részt vett a C8 Civilek Józsefvárosért, valamint az Önállóan lakni – közösségben élni mozgássérült emberek érdekérvényesítő csoportjának számos akciójában is. Életében központi szerepet tölt be az irodalom és a nyelv: számos neves magyar író művét fordította le német nyelvre. Munkásságának elismeréseként többek között 2021-ben elnyerte München város fordítói díját, melynek kapcsán a Józsefváros Újság címlapján is találkozhattak Ágnessel a kerületi lakosok.
Réka
Réka Veszprémből költözött Budapestre az egyetemi tanulmányainak megkezdésekor. Megjárt több kerületet Budán és Pesten is, míg 3 évvel ezelőtt a Csarnok negyedbe költözött a párjával és kutyájával, amit azóta otthonának érez. Elsődleges kötődése a negyedhez a Mindspace-en keresztül alakult ki: kezdetben a Rákóczi Vakáczió programban önkénteskedett, majd a szervezet kommunikációs csapatában dolgozott. Réka később a Rákóczi téren található Verkstaden ruhaüzletben is dolgozott, ahová azóta is be szokott ugrani butikozni alkalmanként. A negyedben kedvenc helyei közé tartozik a Hintaló Iszoda, valamint a Tolnai kert.
Samir
Samir, vagy ahogyan sokan ismerik „Szemir” a Csarnok negyed közvetlen szomszédságában, a Nagy Fuvaros utcában üzemelteti a Kamel éttermet. Samir Egyiptomban született és 2006 óta él Magyarországon, feleségével és gyerekeivel a Baross utcában laknak. Több helyen is dolgozott, mielőtt 2009-ben megnyitotta éttermét a kerületben. Samir kifejezetten a környékbeli utcákban keresett üzlethelyiséget, magyar és külföldi munkatársaival kínálnak finom étellel sok-sok embert - jól laknak itt a közelben dolgozók, helyi lakosok és rászorulók is. Nem csupán éttermében, hanem az egész környéken sokat tesz hozzá egy befogadó, gondoskodó és nyitott közösség kialakításhoz. 2020-ban Samir a kerület legjobb iparosait, kereskedőit, vállalkozóit jutalmazó Józsefvárosi Aranykoszorú díj elismerésben is részerült.
Valika
Valika már a 80-as évek óta dolgozik a Csarnokban, a téli hidegben és a nyári forróságban ugyanolyan lelkesedéssel várja a vásárlókat. Régebben itt is lakott a negyedben, ma már Vecsésről jár be dolgozni, 5.20-kor indul és délután 5-kor zárja a standját. Sok mindent megélt már a Csarnokban, a vevőközönség és árusok váltakozását, vezetőségi váltásokat, a Rákóczi téri metróépítést, de azt is, amikor 1988-ban tűz ütött ki az épületben és csak 1991-ben nyitott újra. Ebben az időszakban a Népszínház utcai közértben dolgozott, de a megnyitás után visszatért a Csarnokba.
Ők is elmondták, hogy milyennek látják a negyedet
UTAK A NEM ADOM FELHEZ
Foglalkozás a Nem Adom Fel Kávézó és Étteremben
A Magdolna utcában egy látszólag hétköznapi kávézó és étterem üzemel, azonban a hely sokkal különlegesebb: többek között barátságot, szerelmet, biztonságot jelent az ott dolgozók számára, akiknek a társadalmi helyzetük sok esetben nem könnyű. A Nem Adom Fel Kávézó és Étterem ugyanis fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, akiknek az élet több területén, így a munkaerőpiacon is nehezebb boldogulniuk. A hely lehetőséget biztosít nekik, hogy másokhoz hasonlóan a munkájukban is ki tudjanak teljesedni egy elfogadó csapat részeként.
A foglalkozás során azt jártuk körül, hogy a Nem Adom Fel munkatársai hogyan kötődnek a környékhez és a kávézóhoz. Milyen útvonalakon jönnek be nap mint nap? Mit vesznek észre, mit észlelnek ilyenkor maguk körül? Mit jelent számukra a munkahelyük? A résztvevők az előbbi kérdések alapján egy közös kollázst készítettek különböző vizuális technikák alkalmazásával.
CSARNOK NEGYED EMLÉKTÉRKÉP
Foglalkozás a Víg Otthon Idősek Klubjában
Milyen változásokon ment keresztül a környék 30-50 év alatt? Mire emlékszünk és mi az, amit már el is felejtettünk? Hogyan alakultak át a számunkra fontos helyek az idők során? Mitől érezzük magunkat otthonosan egy környéken?
A Víg Otthon Idősek Klubjában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a klub tagjaival – egy nagyméretű Csarnok negyed vaktérképet töltöttük meg történeteikkel, illetve archív és mostani fotókkal: a jelen és a múlt rétegeit kutatva, hasonlóságokat és különbségeket keresve.
ÉPÍTS! ALKOSS! HASZNOSÍTS!
Milyen lenne egy fenntartható Csarnok negyed?
Foglalkozás az Auróra Klíma Kertben
Az Auróra Klíma Kertben tartott Klímacsata! szomszédünnepen azt képzeltük el a résztvevőkkel, hogy miként lehetne zöldebb és fenntarthatóbb az Auróra tágabb szomszédsága. Közösen elkészítettük egy élhetőbb Csarok negyed makettjét. Ezen a beton helyett fák, növények és zöldfalak hűtik a várost, sok a bicikliút, a szemetetet pedig sokkal több helyen lehet szelektíven gyűjteni. Sőt az esővízet öntözésre használják, a sűrűn elhelyezett utcai komposztálónak köszönhetően a zöldhulladék sem vész kárba, a szükséges energiát pedig a tetőkre helyezett napelemek biztosítják.
Bár a makett 2022-ből nézve eléggé utópisztikusnak hat, remélhetőleg sok eleme minél hamarabb megvalósul!
ÉPÍTS! ALKOSS! HASZNOSÍTS!
Milyen lenne egy fenntartható Csarnok negyed?
Foglalkozás az Auróra Klíma Kertben
Az Auróra Klíma Kertben tartott Klímacsata! szomszédünnepen azt képzeltük el a résztvevőkkel, hogy miként lehetne zöldebb és fenntarthatóbb az Auróra tágabb szomszédsága. Közösen elkészítettük egy élhetőbb Csarok negyed makettjét. Ezen a beton helyett fák, növények és zöldfalak hűtik a várost, sok a bicikliút, a szemetetet pedig sokkal több helyen lehet szelektíven gyűjteni. Sőt az esővízet öntözésre használják, a sűrűn elhelyezett utcai komposztálónak köszönhetően a zöldhulladék sem vész kárba, a szükséges energiát pedig a tetőkre helyezett napelemek biztosítják.
Bár a makett 2022-ből nézve eléggé utópisztikusnak hat, remélhetőleg sok eleme minél hamarabb megvalósul!
KÖZÖS TÉRKÉPKÉSZÍTÉS #1
Május végén kitelepültünk a Rákóczi téri Vásárcsarnok elé egy hatalmas térképpel ami a Csarnok negyedet ábrázolta. Minden arra járót arra kértünk jelölje be kedvenc helyét, és ha van kedve mesélje el a hozzákapcsolodó történetét. A résztvevők a személyes kötődésüket írással, rajzzal és matricákkal fejezhették ki.
CSATANGOLÁS A CSARNOK NEGYEDBEN
Foglalkozás a C8 Civilek Józsefvárosért tagjaival
A negyed tele van rengeteg látható és rejtett értékkel. Ahhoz, hogy ezeket az értékeket felfedezzük, fotózással egybekötött, élménysétára hívtuk a C8 tagjait. A résztvevők a saját maguk, által meghatározott útvonalon haladva, lefotózták a környék apró részleteit, amelyek valamiért fontosak számukra. Az elkészült fényképekhez kapcsolódó élményeket és történeteket az Ignác, a nyúlban osztották meg egymással a résztvevők. Elkezdtünk közösen összerakni egy saját készítésű füzetet is, amelyben összerendeztük ezeket a történeteket.
A C8 - Civilek Józsefvárosért célja az, hogy együttműködési lehetőséget teremtsen azoknak az aktív állampolgároknak, akik részt szeretnének venni egy társadalmi szempontból élhető, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható Józsefváros megteremtésében.
Köszönjük az interjúalanyainknak: a közösségeknek, akikkel foglalkozást tarthattunk, illetve azoknak, akik hasznos információkkal láttak el minket a projekt során!
INTERJÚALANYOK
Bulyovszky Bea, Bulyovszky László, Dallos Jutka, Déri Miklós, Grófné Valéria, Hanna Samir Kamel (Szemir), Istvánkó Bea, Joachim Ágnes, Kappanyos Katalin, Kártyás Irén, Major Réka, Mekler Zsuzsa, Mihályné Molnár Zsuzsa, Molnár György, Nagy Andrea, Oláh Norbert, Pécsi Bence, Rákóczi étterem törzsvendégei, Rákos Blanka, Relle Ágnes, Szabó-Reznek Eszter
HELYI KÖZÖSSÉGEK
Auróra Közösségi Ház, C8 – Civilek Józsefvárosért, Nem Adom Fel Kávézó és Étterem, Víg Otthon Idősek Klubja
KÜLÖN KÖSZÖNET
Erőss Gábor, Gutjahr Zsuzsanna, Józsa Ágnes, Kelemenné Hellinger Mária, Mező Ágnes, Gerencsér Lilla, Varga Cecília
A Csarnok negyed arcai projekt a TÉR_KÖZ 2018 DériM pályázat részeként valósult meg a Fővárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával.